Energetika és teljesítmény

Energetika és teljesítmény

 

A) Energetika

Egyre többen figyelnek oda energetikai szempontokra hétköznapi és luxus eszközök vásárlásakor. Van aki környezetvédelmi tudatosságból, van aki egyszerűen spórolni szeretne a villanyszámlán, azonban a végeredmény ugyanaz: kevesebb áram felvétel. Az EU szerint szabványosított jelrendszer bár támaszpontot nyújt, nem fejezi ki tökéltessen az energiafogyasztás mértékét. Bizonyára ön is volt már olyan helyzetben, hogy különböző szempontok szerint sikerült leszűkítenie néhány klímára a bőséges választékot, viszont szerette volna ezen belül is megtudni, hogy melyik készülék fogyasztja ténylegesen a legkevesebb áramot, mert mindegyiken csupán egy „A” betű volt feltüntetve.

Ilyen esetben az EER/SEER illetve az COP/SCOP értékeket kell össze hasonlítani.

Az EER/SEER a hűtés üzemi hatékonyságát mutatja, a COP/SCOP a fűtés üzemi hatékonyságát mutatja.

Az EER/COP az ideális, egységes körülmények közt mért adatokat adja meg, míg a SEER/SCOP nevében az S a szezonális szót takarja, az adatok mérése közben figyelembe vették az időjárás változékonyságát. Így elmondható hogy a SEER/SCOP sokkal hitelesebb adatot fog szolgáltatni önnek, mint a EER/COP. Azonban bármelyik verzió legyen is feltüntetve egy készülék specifikációján, minél magasabb a hűtési/fűtési üzem hatékonyság, annál kevesebb áramot fogyaszt a berendezés.

seer-scop  

B) Teljesítmény

A klímák teljesítményük szerint is váltakoznak. Hibás megközelítés feltételezni, hogy minél magasabb a teljesítmény szám, annál jobban fog teljesíteni a berendezés az általunk hűteni kívánt helyiségben. Illetve szintén hibás megközelítés, hogy a minél alacsonyabb teljesítmény, energiatakarékosságot von magával. A helyes módszer, hogy megállapítsuk hűteni kívánt helyiségünk mekkora teljesítményt igényel, úgy hogy kiszámoljuk a légköbméterét. Erre a legegyszerűbb módszer ha összeszorozzuk a szoba két oldalának hosszát, és az így megkapott négyzetmétert megszorozzuk a magassággal, ami általában 2,5 méter, végeredményül megkapjuk a szobánk légköbméterét. 33watt szükséges 1 légköbméter hűtéséhez, így a légköbmétert meg kell szorozni 33-mal, és az így kapott eredmény, megadja a pontos teljesítményt, amire szükségünk van egy helyiség klímával való hűtéséhez.

Példa: helyiségünk hosszabb oldala 6 méter, míg a rövidebb 4 méter. Első lépésben összeszorozzuk a két értéket 6x4=24. A kapott érték a négyzetméter, ezt még meg kell szoroznunk a helyiség magasságával, ami 2,5 méter. 24x2,5=60. A kapott eredmény helyiségünk légköbmétere. Ne felejtsük el, hogy 1 légköbméter hűtéséhez 33Watt szükséges, tehát a kapott eredményünket meg kell szoroznunk 33-mal. 60X33=1980 Watt. Tehát az eltérő teljesítményű klímák közül a legideálisabb választás, ami megegyezik vagy valamivel nagyobb teljesítményen üzemel, mint a kapott értékünk. Ne menjen a kiszámolt szám alá! A klíma nem fogja tökéletesen ellátni funkcióját, ha teljesítményéhez képest nagyobb helyiséget akar hűteni/fűteni vele.

 

 
ÖSSZEHASONLÍTÁS INDÍTÁSA